Az MFÖEK eddigi útja
Az MFÖEK története 2014-ben kezdődött Zsepi kutyus szabadulásával az oroszlányi gyeptelepről és egy maroknyi lelkes önkéntessel, a többi pedig már történelem.
Az MFÖEK története 2014-ben kezdődött Zsepi kutyus szabadulásával az oroszlányi gyeptelepről és egy maroknyi lelkes önkéntessel, a többi pedig már történelem.
Az azóta eltelt időben csaknem 900 kutyát és cicát mentettünk és gazdisítottunk, számos gyeptelepi látogatáson, örökbefogadó napon, gazdis sétán és csapatépítőn vagyunk túl, és önkéntesi bázisunk is átlépte a száz főt.
Azonban mint minden állatmentő szervezet esetében, természetesen a mi életünkben is előfordulnak krízishelyzetek és nagyon nehéz napok: egy-egy mentvényünk elveszítése mindig hatalmas űrt hagy bennünk maga után.
Ezekben a helyzetekben is erőt ad és előrehajt minket legfőbb célunk: hogy minél több, a gyepmesteri telepeken várakozó négylábúnak találjunk végleges, szerető otthont, ahol családtagként kezelik őket. A kisvárdai, miskolci és ózdi gyeptelepen több száz kutya és cica vár erre, tennivaló tehát akad bőven.
Önkénteseink az év 365 napján dolgoznak azon, hogy minél több mancsos szabadulhasson és találhassa meg az álomgazdit – hogy ők pontosan hogyan egyengetik a kennelsortól a végleges otthonig vezető utat, itt olvashatsz bővebben.
A mentésen és az állatkák gazdisításán kívül egyéb módon is igyekszünk segíteni a velünk kapcsolatban álló gyeptelepeket. Ilyen például ivartalanítási programunk, amelyet 2021-ben másodszorra sikerült megvalósítanunk.
Ezzel nagy álmunk valósult meg: a telepeken élő kutyák és cicák bekerülésének fő oka ugyanis az ivartalanítási kultúra hiánya. Szervezetünk nem győzi hangsúlyozni az ivartalanítás fontosságát; szerettünk volna azonban az edukáción kívül kézzel foghatóan is tenni az ügyért.
Az első alkalommal, 2020-ban, 27 kutyust hoztunk Budapestre a kisvárdai Ugatlak Alapítvány közbenjárásával, akiket az Állatorvosi Rendelő a Sánta Kutyához elszánt és odaadó csapatának segítségével ivartalaníttattunk, majd szállásoltunk el ideiglenes befogadóknál, amíg egészségügyi állapotuk engedte, hogy fuvaros önkénteseink visszaszállítsák őket Kisvárdára – kivéve egyiküket, akinek ideiglenes szállása végül végleges otthonává vált.
Emellett rendszeresen segítjük a gyeptelepeket tárgyi adományokkal, valamint időről időre ellátogatunk hozzájuk, és csapatunkkal igyekszünk annyi hálás mancsost megsétáltatni, amennyit csak egy nap alatt lehetséges.